nonchalant

Nem értem. Ezerszer elmondtam, most azonban valóban megriaszt, mi marad, ha belátjuk, az ember semmiféle kitüntetett helyet nem foglal el az univerzumban, zárójelben megjegyezném, ki beszél itt univerzumról, a mi szemszögünkből kizárólag az ember jöhet számításba, azonban még…

Megpróbálok hű maradni önmagamhoz. Megérteni, ami történt, amiről és ami után nem szólnak a múzsák, mert Auschwitz elmúlt, és vele együtt a szenvedés. Hogyan mondhatnám el, mi zajlott, mi omlott össze az életemben? A legfontosabb, hogy nem hiszek többé. Sem emberben, sem…

Hónapok, évek múltak el. Ha akarnám, sem tudnám felidézni. Mélység, pokol. Nem mindegy? Vörös kezekkel kézenfogott a rothadás, és én nem tudom. Nem tudom, miért.      Nick Cave and the Bad Seeds - Fifteen Feet of Pure White Snow