nonchalant

Husserlt kellene olvasnom. A második tanulmány azonban, bármennyire zseniális a fordulat, amellyel a szerző a figyelem fókuszát az életvilágra irányítja, diskurzusában olyan - hogy is mondjam – obskúrusra vált. Újabb dialektizálás, újabb öncélú, ismétlődő-kóstolgatása az…

A tegnapi beszélgetésünk után azon gondolkodom, hogyan lehetne téged rávenni – ha írásra nem is – arra, hogy mesélj. Mindenekelőtt Kierkegaard... Fejest ugrani Nietzschébe, Kantba, Hegelbe vagy akár Platónba anélkül, hogy megegyezésre jutnánk Kierkegaard írásai felől, a…

„Azt hiszem, a világ is így fog elpusztulni, okos emberek nagy hahotája közepette, akik azt fogják hinni, hogy mindez csak vicc.”   „Mielőtt bármit mondanék, le kell szögeznem, hogy...” – így szól a paradoxon, amely bármennyire képtelennek tűnjék is, minden porcikájában…

Most értettem csak meg, mi az, amiben mindig hibáztam. Pontosan az, hogy ne színészkedjem, ez volt, ami a legmegalázóbb élethelyzetbe juttatott. Mert megfogadtam, amit mások puszta képmutatásból vagy egy általam akkor nem ismert játék részeként tanácsoltak, hogy nem színészkedem,…

Játszol gyermeket, barátot, szeretőt, férfit és fiút, szolgát és uralkodót, balgát és bölcset, Faustot és Mercutiót, mégis azt mondod, nem kell a színészkedés. Azt mondod, az ember azért játszik, hogy védje önmagát. De mi ez az én? És ha féltjük, miért és kitől? Azt…