nonchalant

Próbálom így is, úgy is.   Próbálom okos felnőttként szemlélni a benned dühöngő ifjúságot – hogy féltelek, hogy fáj látnom, hogy tékozlod igazgyöngyeit a szépnek – hisz ingyen kaptad, ingyen szórod el.   Próbálom…

Az utolsó órák a legszebbek. A kert, a rózsafák, amint édes illattal kényeztetik szerelmes szívemet egy nem várt gyermekért, a felhőként múló idő a hosszú várakozás után, a még hosszabb fájdalom előtt.

Már nem hiszem, hogy ír. Már fölöslegesen koptatom a billentyűt, mintha hallaná, mintha olvasná a türelmetlenül papírra vetett gondolatot, és csak szavak, szavak kopognak elmém üres udvarán. A misztikum, az örökké tartó idő. Én Fausttal együtt könyörgök: „Állj meg,…