nonchalant

  Új tévedések új fájdalmával ébredek. Vagyok rá élő példa, újabb gyötrelem. Szégyellem, ahogy barátért könyörgök, Ahogy tanúja vagyok annak, mennyire szánalmas, Mennyire kíméletlen a hosszú öregség. Előveszek egy tollat, leírom: nem ismertelek.  Nina…

Mintha álmomban látnám. Egy arc, egy mosoly, és én gyönyörködöm, amíg elmerülök a fájdalomban, anélkül, hogy érteném, és alámerülök a tengernyi szürkeségbe, ami a múlt, és mert mindez nem én, nem álom, többé már nem vagyok. The Doors - Love Me Two…

A költészet idegen mindentől, ami bölcselet. Amíg a szív rezdülése megszólítaná a múzsát, mi, mogorva vének, kik száraz kenyerén a gondolatnak lessük félszegen, miként dalol szerelmet Ar, a tündérkirály, még azt is irigyeljük, ha Hamlet ölni kész. Nikotintól sárga…

Túl személyes. Túl egyszerű és közhelyes, ahogyan görgetem a kérdést. Nincs terminológia, nincs rendszer, a szakszerűség leghalványabb jelét sem mutatja a szó. Állunk. Péntekre képek kellenek. Jó, akkor majd…

Életem legszebb pillanata a megsemmisülés.Szárnyam kibontva zuhanok, elmerülök a mélyben, megtéveszt ragyogás, egy odavetett szó, nem én választok, mindez csak ösztönök, mennyivel bölcsebbek nálunk, becsapni őket nem lehet, és ha már beteljesült a vágy, gyűlöletes a…

Lélegzik, ért, lát, olvas, mozog, beszél, úgy, ahogy egy korabeli fiatalnak élnie, lélegeznie, mozognia kell. Olykor elalszik. Pár percet, negyed órát. Hallgatja a sületlenségeket, a fele sem érdemes, figyel, különös játékot játszik: hoax, humbug, átverés mind. Túl jó…

  A parázsból fellobbanó,az emléket sárga foncsorral áruló elmúlás,a szürke gondolatdermedt, acélos tekintettel méri fel jussát.     A kibúvó, hogy életemet elbeszélve, sétával töltöm el, menekülök a fölöslegeshez, mint én, Ibsen Nórája,…