R.G. hívott, és nem felel.
„Tenyerünkbe zárjuk az időt, kitárjuk kapuját a végtelennek, a határtalanban egyesülünk a zord istenekkel!” – így szól a lány és megremeg.
Tajtékzó habokba néz az őrület. Vénasszonyos panaszra fakad a nyár, halott fiát az álom nem találja.
„Hozhatnál egy kis kávét. Vagy hozhatnál, mondjuk, Andalúziát.” – szegény fejem csak sír, csak sír, siratja régmúlt világok tündér-énekét.
The Doors - Spanish Caravan
Utolsó kommentek