Az asztalon gyógyszer, kikészítettem, minden esetre, mert nincs ma jó napom, ma egyedül vagyok, ma remeg a kezem, ma gyógyszer nélkül is szédülök, vajon kijózanodom-e most, hogy elment, megint a négy fal, a négy örök szerető, az ölelés, a szerelem, hűséges társaim, vajon felébredek-e vagy marad velem a négy fehér barát, négy szárnyas paripája az én gyönyörű lelkemnek, amely úgy száll alá a mélybe, mintha egyenesen Istennel volna randevúja.
randevú fehér lovakkal
2012.07.05. 08:57 | lethe | Szólj hozzá!
Címkék: isten szerelem falak
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://nonchalant.blog.hu/api/trackback/id/tr164630369
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek