Már könnyebb. Már a billentyűk is engedelmesen kopognak az ujjaim alatt. Már te sem égetsz annyira, épp csak annyira, hogy meghalljalak, de már a napot tervezem, hogy egyszer, még egyszer, ha egyszer nem szabad, de másképp nem lehet, mert másképp minek terveznék bármit, ha csak te vagy nekem - csak te vagy nekem.
egyszer még
2012.07.06. 09:41 | lethe | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://nonchalant.blog.hu/api/trackback/id/tr524631525
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek