Volt valami, nem is tudom mi, egy fél mondat talán, egy gondolat, egy sejtés, ami kísért, tolvajként lopózik ágyamhoz, próbálom felidézni, de mert angyal suhan át az égen, bizonnyal rá figyeltem akkor is, nem jut eszembe, miért, hogyan, valami elmaradt.
Igaz, elfelejtettem mondani, hogy Petruchio méltó a szerelemre, s hogy ringy-rongy teremtményeiért a földnek kezecskénket nem tesszük férfi talp alá, de mit számít az. Mindezt magad is tudod, mindez nem újdonság.
Hanem a más. Hogy megijesztelek és elszaladsz, mielőtt ismernél, mielőtt értenél, ez megbénít, megakasztja a lélegzetem, olyannyira, hogy képtelen vagyok felidézni mikor, hogyan, de érzem, volt, történt, és bolond szavakkal megbántottalak.
Utolsó kommentek