nonchalant

Lehetséges-e igazabb létező? Amikor időben-térben élsz, mozogsz, múlatod napodat, űzöd éjszakádat, időben-térben hajtom le nélküled fejem és ébredek a hajnali csönd enyhülésére, mi más volna valóságos, mint éppen a tér és idő a maga kegyetlen egyszerűségében: ember vagy, ez minden, mit birtokolsz.

Álmodhatsz könnyű álmot. A távolság egyre nő, míg végül éppen a tér-idő megszokott unalma, a semmi hálójában megrekedt idő, ami a kettőnk vonatkozásában elérhető, megöli mind az álmokat.

Amikor először álmodtam másról, nem a névtelen szigetről, amelynek erdejében egymáséi lettünk és velünk volt tér és idő, akkor - nem volt több remény. Nem maradt számunkra tér, sem ama ostáblát játszó gyermek, idő.