Régóta foglalkoztat, vajon lehetséges-e diszkriminációmentes filozófia, vagy másképpen, lehetséges-e diszkriminációmentes találkozás.
Hogy a filozófia nem elefántcsonttoronyban fogant és virágzik, időtlen idők óta, egészen pontosan azóta tudom, hogy lánykoromban egy különös tárgyalásra idéztek, amelynek apropóját az a már-már nevetséges félreértés képezte, miszerint én – a kor erkölcsei szerint – arisztokrata felsőbbrendűséggel tartom távol magam a közösség minden megmozdulásától, s ezt nyilvánvalóan – így a vád - abból a megfontolásból teszem, hogy születésem, származásom és neveltetésem folytán valami módon másoktól különb vagyok.
Micsoda képtelen gondolat! Arisztokrata - én? A zsidó deményista és a sváb trockista sarja? Akinek balról pacifista, rokkantnyugdíjas, baracktermelő, jogász és feltaláló, jobbról feketelistás életművész, esztergályos és pecás rendezgette össze sorsom fonalát úgy, hogy egy fedél alatt burjánzott sztálinizmus és Weil, Zarathustra és a Hortobágy? Én, a moszkovita és a szüfrazsett, az anarchista és a megalkuvó, a neofita és a szkeptikus, a buddhista és a sznob, és Istenemre, van-e címke, amelyet ne égettek volna rám a hosszú évek során, most ráadásul még arisztokrata?
Akkoriban nagy nyomorúságban éltünk. Más választásom nem lévén, megfeleltem hát a megvetésnek, és vállrándítva azt válaszoltam: “Nos, hát arisztokrata vagyok."
Az igazság azonban, - amint azt Schopenhauer állítja, - “nem szajha, nem veti magát azok nyakába, akik nem vágyódnak rá: sokkal inkább olyan rátarti szépség ő, hogy még az sem lehet biztos kegyeiben, ki mindenét neki ajánlja”, vagyis bármit állítottam akkor, a tény makacsul maradt, nem moccant, nem tágított, míg végül be kellett látnom: nem elég, hogy kirekesztenek az uralkodók, de mindennek tetejébe a kirekesztés bűnét is a nyakamba varrják.
Azóta a világot járom. Eldiskurálok fiatallal, vénnel, próbálom megérteni, miből fakad a fennhéjazás, a képmutatás, amely az eleven világot a törvény kapuján túl toloncolja, és keresem, kutatom, lehetséges-e és ha igen, hogyan, a félelemmentes, a szeretetteljes érintkezés, a kirekesztéstől mentes emberi találkozás.
Utolsó kommentek