Facebook oldaldoboz

Címkék

áldás (1) allergia (1) álmok (1) álom (4) angyal (1) angyalok (1) anyáknapi köszöntő (1) artaud (1) atlantisz (1) atomok és űr (1) átverés (1) bájoló (1) barát (1) barátok (2) beckett (1) bejegyzés (1) beszéd (1) betegség (1) bizottság (1) blog (1) blogger (1) boldogság (1) bolond (4) bolond dolog (1) borotva (1) brueghel (1) bűn (1) cigaretta (1) Címkék (1) confucius (1) csapda (1) csend (4) csillagévek (1) csillagok (2) csoda (3) csönd (1) démonok (4) diskurzus (1) dohány utcai seriff (1) don giovanni (1) echo (1) egyoldalú (1) éhség (1) élet (1) Eliot (1) elmebeteg nő (1) elmélkedés (1) emberek (1) emerson lake and palmer (1) emlék (2) emlékek (2) én (1) endümión (1) ének (2) enyészet (1) epizód (1) erény (1) erények (1) érintés (1) erkölcs (2) esküvő (1) eső (1) este (3) esti kérés (1) esztétikum (2) euridiké (1) fájdalom (4) falak (1) faust (1) faustus (1) fehér (1) fekete (1) félelem (2) felhők (1) fenomenológia (1) fény (3) fényűzés (2) férfi (1) filozófia (1) fordítás (1) funny valentine (1) gellért-hegy (1) gomb (1) gondolatok (1) gyermek (4) gyönyörűség (1) habermas (1) hacacáré (1) hagyomány (1) hajnal (1) hála (1) halak (1) halál (1) háromkirályok (1) hazugság (2) heidegger (1) hendrix (1) hírek (1) hit (1) hoax (1) hoffmann (1) holokauszt (1) humbug (1) hümmögő (1) husserl (2) hűtlenség (1) idő (3) ikarosz (2) írás (2) isten (5) jegyzetek (1) jób (1) jolán (1) június (1) kafka (1) Kálnoky László (1) káprázat (1) kárhozat (5) kávé (1) kérdés (1) kierkegaard (5) klimax (1) költészet (2) könnyek (1) konvenció (1) könyörgés (1) könyvek (1) kötéltáncos (1) Kroiszosz (1) lakás (1) láz (1) lázálom (1) la musica della mafia (1) léda (1) lélek (4) lili brik (1) lou salome (1) lucifer (1) madár (1) magány (7) marhaság (1) marlow (1) mester (1) meztelenség (1) minósz (1) minótaurosz (1) mintha tudná (1) misztikum (3) monodialógus (1) morál (1) morrison hotel (1) mosoly (1) mussorgsky (1) művészet (1) nap (1) napkirály (1) némaság (1) nietzsche (3) ninive (1) nirvana (1) (1) nyár (1) nyelv (1) occam (1) okos (1) október (1) orchideák (1) orlando (1) ősz (2) ösztönök (1) paradoxon (1) pastorale (1) pasziphaé (1) patkánykölykök (1) péntekre képek (1) pénz (1) phaedra (1) por és hamu (1) próza (1) prufrock (2) Prufrock (1) puszta és sötét (1) quimby (1) radnóti (1) reggel (1) remény (1) reneszánsz (1) részeg (1) rettegés (1) saláta (2) schönberg (1) schrödinger macskája (1) schütz (1) semmi (4) semmire se jó (1) sötét (1) suhancos (1) szabad-gondolatok (1) szabadság (1) szabászat (1) szamár (1) szavak (3) szegénység (1) szélcsend (1) szeléné (1) szentivánéj (2) szerelem (30) szeretet (5) szerethetetlen (1) szeretők (10) szibilla (1) szimfónia (1) színészet (2) színház (1) szív (1) szonett (2) Takács Ferenc (1) találkozás (1) tánc (3) tanítvány (1) tavasz (1) tél (1) telefon (1) telihold (1) test (2) tévedés (1) Thalész (1) titok (1) tűkön táncol (1) tűz (1) unalom (1) út (1) utca (1) útvesztő (1) vágy (1) vágy villamosa (1) vallomás (1) valóság (1) változás (1) várakozás (2) varázs (1) vasárnap (1) vérmező (1) vers (2) vincent (1) viszonzatlan szerelem (1) wittgenstein (2) zene (1) zsákutca (1) zugló (1) Címkefelhő

Utolsó kommentek

  • lethe: Nem hall senki. Aki hall, bolondnak gondol. Aki bolondnak gondol, befogja mindkét fülét. (2014.06.02. 01:36) nonchalant
  • Utolsó 20

eső

2015.06.10. 12:26 | lethe | Szólj hozzá!

Reggel azt gondolom, már mindent értek. A rezzenéstelen arc, a rideg, elutasító mozdulatok, a merev testtartás, - mit lehet itt még nem érteni? Egyszer elmosolyodik. Amikor a nővéréről és annak barátnőjéről beszél, hogy ízléstelen öngyújtókat gyűjtenek, hogy ő lenyúlja őket, akkor elneveti magát, aztán idegesen, félelemmel és kíváncsisággal fürkészi az arcomat, vajon rosszallom-e, de hát nem rosszallom, mert én nem vagyok már, és ezt tudván, nem mindegy, ki az, akiért nevet?

Később még egyszer látom a lopva rám szegeződő tekintetet. Amikor elmondja, nyári munkát vállal. Van egy négyórás hely, irodai munka, elég unalmas, de jól fizetik, meg a Máté, ő az A38-on tud melót, és akkor minden koncertre ingyen mehet, aztán szünet, oldalt pillantás, mondom, nem gondolok semmit, és tényleg, semmi nem jár a fejemben.

Az esőcseppek, a lépcsőház, a halottasház, ahova bekucorodtunk az eső elől, a félbehagyott dal, „mossa az eső…”, nem, nem az én szívemmel, meg hogy nem érzem, egyáltalán nem érzem, hogy ott van, hanem mintha egy idegen darálná a sok nevet, a fogalmakat, az elméleteket, nem is érdekel, sem Bourdieu, sem Foucault, én nem azért jöttem, hogy elkápráztasson a műveltségével, én azért jöttem, mert rossz volt nélküle, mert az arc, amely egykor felderült, ha láttam, még mindig ott kísért az emlékeimben, de Foucault - ugyan miért kísértene?

Egyetlen szó nem hangzik el, amely megtörné a távolságot. Ugyanolyan idegenül és észrevétlenül távozom, ahogyan jöttem. Nincs búcsú, nincsenek szavak, se félszavak. Csak sár, mindenütt a sár, a júniusi izzadtságtól lucskos tornacipő, az átázott ruhák, - ez minden, ami megmaradt.

11406556_10152802592851338_2380808650859854509_o.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://nonchalant.blog.hu/api/trackback/id/tr287531434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása