Én voltam az a gyermek, gondolta a vén, és fáradtnak, becsapottnak érezte magát.
Tegyük fel, nem értesz. És ha eddig nem értesz, mi okod van rá, hogy eztán megérts?
Hogy bolond űz bolond gúnyt bolondból, még csak elviselem. De hogy bolonduljak a bolondozásért, amelyben én vagyok bolond, na, ez már bölcs dolog.
A perc még el se jött, máris széttépi álmaim.
Egy kevéske nemtörődömség, egy késhegynyi önteltség, némi unalom – íme a tökéletes közöny.
A cselekedet igazolása a beteljesült cselekedet.
Amíg én tündérek táncát járom, te keserű esőkről énekelsz.
Utolsó kommentek