Mostantól nincs más, csak baráti kör. Vagy áldás. Az esti kérdés vagy a rés, amelyhez magatehetetlenül tapad a korong, a kerék, forog-forog a föl-földobott kő, a borongó ősz, a drog, az ér-ütő, a hűtött alkohol, a műlovar-, a doktor-, az énekes-, a barát- és mind a nő, a tündér és a spanok, mind, a húrok és a hű rokonok, megnyerő, kaján utódai a vér halk dobbanásának, akikkel megélénkül a búfelejtő, görög a lejtős út, a külső és a belső tér-elem, a bizonyosság és a szorító fél-elem, hogy nélküled moccanni nem bír a fény, nélküled rezzenni nem bír az értelem.
Utolsó kommentek