Tudtam, hogy fájni fog. Tudtam, hogy hiányozni fog, mielőtt lemegy a nap, felkel a hold, a szemembe ragyognak a csillagok, nélküled különösen hideg az éj, mielőtt elmondanám, hogy vártam, vártalak, amíg várni nem tudtam tovább.
Hidd el, nem panaszkodom. Ma még túlélem, előbb olvasgatok, megnézek néhány albumot, lefekszem, befordulok a fal felé és azt gondolom, hogy látlak, ahogyan mindig látlak, ha lehunyom a szemem vagy a nevedet suttogom, többnyire mindig, bárhol vagyok, aztán meglátjuk.
Talán elalszom - talán átváltozom.
Utolsó kommentek